Ság hegy

A hegyet létrehozó vulkán kb. 5 millió éve volt aktív. Az első időkben aláhulló vulkáni porból álló rétegekre többszöri kitörés során láva ömlött, mely kemény, ellenálló bazalttá szilárdult. Ez a szél, víz, hőingadozás által lassan pusztított lávapajzs megvédte az alatta fekvő, lazább rétegeket. Míg alsóbb lankáin még az egykori pannóniai beltó homokos üledékeit találjuk, addig a lejtők felső részein a kiszórt vulkáni tufa, illetve a bazaltperem pusztulása során lesodródott kőzettörmelék borítja a felszínt.

A hegy eredeti alakja nagyjából észak-déli irányban elnyúlt csonkakúp volt, az enyhén egyenetlen, füves-bokros plató legmagasabb pontja 291 m-ig emelkedett. A bányászat során a vulkáni pajzs jelentős részét lefejtették, csak a peremeken, és az egykori kürtő környékén maradtak meg magasabb részek. Az így keletkezett hatalmas kráter falain feltárul előttünk az 5 millió éves múlt, tanulmányozhatjuk a megmaradt lávapadokat, kürtőkitöltéseket. Utunkat egy szépen megszerkesztett táblákkal ellátott geológiai tanösvény segíti.

A Ság hegy azonban nemcsak geológiai érdekességeiről nevezetes, legalább ugyanilyen figyelmet érdemel élővilága is, főként ritka fajokat is őrző növényzete.

A Ság hegy történetéről, a látnivalókról az alábbi linken tájékozódhatnak.